slideslideslide

A köldökzsinórvér klinikai alkalmazása

A tévhittel szemben, hogy nincs előrelépés az orvostudományban a köldökzsinórvér klinikai alkalmazása területén, az igazság pont az ellenkező. A közzétett adatok alapján (www. clinicaltrials.gov) a 2014. március 20-i állapot szerint jelenleg 565 regisztrált klinikai vizsgálat folyik a köldökzsinórvér felhasználásával. A legtöbb klinikai vizsgálat számszerint 320 az Amerikai Egyesült Államokban regisztráltak, Európában összesen 80-at, Magyarországon mindössze 2-őt.
 
A regisztrált köldökzsinórvérrel kapcsolatos vizsgálatoknak nagy része, számszerint 397, kifejezetten klinikai terápiás célú felhasználás, a fennmaradt vizsgálatok a köldökzsinórvér klinikai diagnosztikában való felhasználását, vagy bizonyos gyógyszerek szintjének monitorozását jelentik. A vizsgálatok nagy része már második és harmadik fázisban lévő klinikai vizsgálat, ami azt jelenti, hogy a korábbi fázisvizsgálatok (pre klinikai, nulladik fázis, első fázis) a terápia biztonságos alkalmazhatósága tekintetében eredményesnek bizonyultak. A klinikai vizsgálatok harmadik fázisa egy több központban, véletlenszerűen és kontrolláltan kiválasztott, akár több ezer beteg bevonásával történő vizsgálatsorozat, amelynek célja a kezelés standard protokolljának a meghatározása. A vizsgálatsorozatot követően a terápia az adott betegség gyógyításában hivatalosan elfogadható és általánosan alkalmazható módszerré válhat.
 
Több száz klinikai vizsgálat folyik a köldökzsinórvér allogén felhasználásával kapcsolatban. Elsősorban az ismert hematológiai kórképek gyógyításában történtek újabb vizsgálatok, azonban már lezárt, eredményes projectek is vannak, amelyekben köldökzsinórvért használtak fel stroke, paralízis, balesetekből adódó krónikus agysérülés, csontsérülések, Graft versus Host betegség, osteoporosis, ízületek porc sérüléseinek, szívinfarktus gyógyítására. Ígéretesnek tűnik a több donoros (kevert donoros) köldökzsinórvér felhasználása leukémiákban, illetve olyan új sejtszeparáláson alapuló módszer bevezetése, amelynek során nem egyező HLA donorok köldökzsinórvére is felhasználható lenne. Köldökzsinór eredetű mesenchymális őssejtekkel keverve a köldökzsinórvért égési sérülések, GvHd kezelésére kívánják felhasználni.
 
Elkezdődtek azok a klinikai vizsgálatok is, amelyben laboratóriumi körülmények között expandált (felszaporított) köldökzsinórvér haemopoetikus őssejteket használják fel vérképző eredetű betegségek gyógyítására. Autológ köldökzsinórvér felhasználása történik 39 vizsgálatban többek között gyerekkori paralízis, szívelégtelenség, 1. típusú diabetesz, gyerekkori süketség, idegrendszeri sérülések, szívinfarktus, stroke, 2. típusú diabetesz, gerincsérülés, GvDh és immunológiai betegségek gyógyítására. 1. típusú diabeteszben sikeresen alkalmazták az autológ köldökzsinórvért, jelenleg az eredmények ellenőrzése folyik. Bizonyos klinikai vizsgálatokban sejtbankok is közreműködtek, az autológ mintákat ugyanis a sejtbankok tárolják, illetve készítik elő a klinikai felhasználáshoz.
 

Őssejttranszplantáció

Az orvosi gyakorlatban az őssejttranszplantáció (vérképző őssejttranszplantáció) már a 70-es években rutinszerű és biztonsággal alkalmazható terápiás eljárássá vált. Mára már szakirodalom több, mint 80 súlyos betegséget tart nyilván, amely őssejtátültetéssel gyógyítható. Az őssejttranszplantáció orvosi javallatának körébe leggyakrabban a vérképzőrendszert és az immunrendszert érintő kórképek, valamint daganatos betegségek és bizonyos anyagcserezavarok tartoznak. A transzplantáció sikere függ a beteg életkorától, a diagnózistól, a betegség stádiumától.
 
A betegség természetétől függően az átültetéshez felhasznált őssejtek származhatnak magától a betegtől (autológ őssejttranszplantáció), vagy más személytől (allogén őssejttranszplantáció). Az allogén őssejttranszplantációhoz a beteg (recipiens) és az őssejtet adományozó személy (donor) humán leukocita antigén (HLA) struktúrájának alapvetően meg kell egyeznie. A transzplantáció elmaradásának hátterében leginkább az alkalmas donor hiánya áll, ugyanis az eseteknek csak 30-40%-ában áll rendelkezésre HLA-szempontból megfelelő donor.
 
A transzplantációhoz felhasznált őssejteknek több forrása ismert. Ezek közé tartoznak a csontvelő, a keringő (perifériás) vér és a köldökzsinórvér. A csontvelőből viszonylag nagyobb beavatkozás révén nyerhetők ki az őssejtek, míg a perifériás vérből való kinyerésük hosszabb ideig tartó gyógyszeres előkezelést igényel. Ma már ismert, hogy a köldökzsinórvér ugyancsak kellő mennyiségű, és jó minőségű, nagy önfenntartó képességű, fiatal őssejtet tartalmaz, amelyek orvosi felhasználási lehetőségei alapvetően megegyeznek a csontvelői őssejtek felhasználási lehetőségeivel és mélyhűtött állapotban hosszú ideig megőrizhetők.

Az első sikeres köldökzsinórvér eredetű őssejttranszplantációra 1988-ban került sor. Azóta világszerte már több mint húszezer egység köldökzsinórvér készítményt használtak fel. Az USA-ban 2009-ben végzett évi összes őssejt-transzplantáció során, a transzplantációkhoz felhasznált őssejtek forrását tekintve, a köldökzsinórvér eredetű őssejtek aránya elérte a 30%-ot, a 18 év alatti populációban pedig az 50%-ot is. Magyarországon az első őssejttranszplantációt (vérképző őssejttranszplantáció) 1974-ben végezték el. Az eljárás 1984-től vált rendszeressé a rutin orvosi gyakorlatban. Az azóta elvégzett több, mint 2000 beavatkozás hátterében szinte valamennyi, az őssejttranszplantáció orvosi javallatának körébe tartozó betegség megtalálható volt. Az őssejttranszplantáció az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott ellátások közé tartozik.
 
A köldökzsinórvér eredetű őssejtek átültetése Magyarországon szintén sikeres múltra tekint vissza és ma is követi a nemzetközi trendeket. Az első ilyen őssejttranszplantációra 2001 októberében került sor. Azóta a transzplantációs intézetek rendszeresen használnak fel mind felnőttek, mind pedig gyermekek transzplantációjához köldökzsinórvér eredetű őssejteket. A felhasználásuk aránya hazánkban is növekvő tendenciát mutat. A beavatkozások során  átülttetett köldökzsinórvér eredetű őssejtek döntően külföldi közösségi őssejtbankokból származtak ezidáig, bár többször fordult elő az is, hogy a beteg gyermek kistestvérének (rokon donor) köldökzsinórvér őssejtjeivel végeztek transzplantációt. Megtörtént már, hogy egy beteg transzplantációjához két különböző idegen donortól származó köldökzsinórvér eredetű őssejtet használtak fel. Előfordult az is, hogy laboratóriumi körülmények között felszaporított köldökzsinórvér eredetű őssejteket transzplantáltak.

Klinikai vizsgálatok gyerekkorban saját köldökzsinórvér őssejtek felhasználásával

Diagnosis

Trial stage

Trial registry

Acquired Hearing Loss

phase 1

NCT01343394   NCT02038972

Autism

phase 1 and 2

NCT02176317   NCT01638819

Cerebral Palsy

phase 2

NCT01147653   NCT01072370   NCT01988584

Encephalopathy

phase 1

UMIN000014903

Hypoplastic Left Heart Syndrome

phase 1

NCT01445041   NCT01856049   NCT01883076

Neonatal Oxygen Deprivation

phase 1

NCT00593242   NCT01506258   NCT01649648

(pre-/peri-natal) Stroke

phase 1

NCT02460484

Traumatic Brain Injury

phase 1

NCT01251003   NCT01700166

Type 1 Diabetes

phase 1 and 2

NCT00989547   NCT00873925

Type 1 Diabetes

phase 0

ACTRN12613000186752

Akik minket választottak

slideDr. Stummer Jánosszülész-nőgyógyász
slideDr. Fábián Istvánszülész-nőgyógyász
slideDr. Busznyák Csabaszülész- nőgyógyász szakorvos
slideDr. Tömösvári Zoltánszülész-nőgyógyász
slideSándor Orsiműsorvezető
slideEdvin Martonhegedűművész
slideHegyi-Benke Évavédőnő
slideLéberné Veraszülészeti- nőgyógyászati asszisztens
slideKozák Danutatizenegyszeres világ-, ötszörös olimpiai bajnok kajakos
slideDr. Kolos Jánosszülész-nőgyógyász
slideSzakál-Szűcs Miklósműsorvezető
slideDr. Bokor Andrásszülész-nőgyógyász
slideMohamed AidaEurópa-bajnok tőrvívó
slideDr. Tóth Zoltánszülész-nőgyógyász
slideDr. Kardos Gáborszülész-nőgyógyász
slideDr. Vadász Péterszülész-nőgyógyász
slideDr. Kovács Róbertszülész-nőgyógyász