slide slideslideslideslide

Alapvető tudnivalók

Az őssejtek testünk építőkövei. A kifejlett szervezetben megtalálható őssejteknek két fontosabb típusa ismert, ezek az úgynevezett haemopoetikus őssejtek és a mesenchymalis őssejtek. Mindkét őssejt típusnak kitüntetett szerepe van a szervezet, a szövetek és a szervek regenerációjában. A haemopoetikus őssejtek legfontosabb feladata a vér alakos elemeinek (immunrendszer sejtjei, vörösvértestek stb.) létrehozása és a sebgyógyulás segítése, azonban nem képesek a szervezet más sejtjeinek és szöveteinek létrehozására. A mesenchymalis őssejtek viszont arra alkalmasak, hogy bőr-, ideg-, máj-, szívizom- és izomsejtekké valamint csont-, porc-, zsír-, ideg-, bőrszövetté alakuljanak. A szervezetben megtalálható őssejtek speciális tulajdonságaik és képességeik révén alkalmasak orvosi felhasználásra is. A haemopoetikus őssejtek orvosi felhasználása számos betegségben már rutinszerűen történik és számtalan további betegségben folyamatban van a haemopoetikus vagy mesenchymalis őssejtek orvosi felhasználásának kipróbálása.

 

 

Köldökzsinórvér eredetű őssejtek

A köldökzsinórvér eredetű őssejtek az orvosi felhasználás szempontjából számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek. Előnyük, hogy könnyen és gyorsan, gyakorlatilag fájdalom- és kockázatmentesen juthatunk hozzájuk. A köldökzsinórvér eredetű őssejtek még éretlen, immunológiailag inaktív sej­teknek tekinthetők, így másik személynél – akár családon belül, például egy beteg testvérnél – történő felhasználás során kevésbé támadják meg a befogadó szervezetet. A köldökzsinórvér őssejtjei „újszülött-korúak”, tehát nagyon fiatal sejttípusok. Osztódási képességük nagy, még sok sejtet tudnak létrehozni életük során. Emellett genetikai állományuk elméletileg környezeti károsodásoktól mentes. Az őssejtek, bár osztódási képességük elméletileg szinte korlátlan, velünk öregszenek, és a minket ért károsodások a sejtek genetikai állományát is érinthetik. A fagyasztva tárolt köldökzsinórvér őssejtek szükség esetén azonnal rendelkezésre állnak. Így a transzplantációig nem kell egy hosszantartó donorkeresési folyamatot végig várni, ezzel rontva esetleg a beteg gyógyulási esélyeit. Megfelelő immunológiai egyezés esetén a köldökzsinórvér őssejtek a gyermek rokonának (például testvérének) kezelésére is alkalmasak lehetnek. A köldökzsinórvér őssejtbankokat ezért is szokták a külföldi szakirodalomban családi bankoknak is nevezni.  A köldökzsinórvér őssejtek megőrzése révén kiküszöbölhető, hogy a lehetséges donorként szereplő egészséges családtagot megterhelő beavatkozásnak tegyék ki.

A köldökzsinór eredetű őssejtek

A kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a köldökzsinórból nyerhető mesenchymalis őssejtek potenciálisan alkalmazhatóak számos betegség gyógyítására. Bizonyított, hogy a mesenchymalis őssejtek fontos szerepet játszanak a különböző immunsejtek életben tartásában, a vér alakos elemeinek mennyiségi szabályozásában. A mesenchymalis őssejtek képesek a haemopoetikus őssejtek támogatására, amely kiemelt fontosságú funkció az őssejt transzplantációk során. Különösen fontos, hogy úgynevezett immunszupresszív tulajdonsággal is bírnak, így szervtranszplantációknál, graft versus host disease (GVHD) kezelésében, gyulladások csökkentésében sikeresen alkalmazhatóak.
A kutatók fontos szerepet tulajdonítanak a mesenchymalis őssejtek májregenerációs képességének. A mesenchymalis őssejtek elősegítik az inzulintermelő sejtek regenerációját, képesek inzulintermelő sejtekké differenciálódni, ezáltal ígéretes terápiás lehetőséget jelentenek az I. típusú diabetes gyógyítására. A legújabb klinikai eredmények a légzőrendszert érintő betegségek és a sérülések mesenchymalis őssejtekkel történt sikeres gyógyításáról szólnak. Alkalmasak bőr és epithelsejtek létrehozására így súlyos égési sérülések vagy az urogenitális traktus bizonyos mértékű gyógyítására is. A szív és érrendszeri betegségek gyógyítására is sikeresen alkalmaztak mesenchymalis őssejteket, hiszen ezekből a sejtekből erek és szívizom is létrehozható, amelyek kiemelt jelentőséggel bírnak például szívinfarktus kezelésében. Idegrendszeri betegségek gyógyítására is kiválóak lehetnek a köldökzsinór eredetű őssejtek, több kutatócsoport is sikeresen alkalmazott Wharton kocsonya eredetű mesenchymalis őssejteket klinikai tesztekben neurológia betegségek (gerincsérülés, Parkinson kór) gyógyítására.
Napjainkban intenzív kutatás folyik a mesenchymalis őssejtek tulajdonságainak még pontosabb megismerésére, biztonságos felhasználásukra és olyan új terápiás eljárások kifejlesztésére, amelyek számos már létező kezelés hatékonyságát növelik, illetve olyan betegségeknél is reményt jelenthetnek, amelyek gyógyítására eddig nem volt lehetőség.

Hasznos-e a köldökzsinórvér őssejtek megőrzése?

Egyre gyakrabban hangzik el a kérdés a szülészeteken: tároltassuk-e a köldökzsinórvért? 20 évvel ezelőtt senki sem kérdezett ilyet, pedig akkoriban már megtörtént az első sikeres transzplantáció köldökzsinórvér grafttal. A köldökzsinórvér transzfúzióra való felhasználása korántsem új, először 1939-ben említ ilyen esetet az angol The Lancet tudományos folyóirat.

Kezdetben a legtöbb intézet elvetette az ötletet, hogy a csontvelő transzplantációkat felváltsák köldökzsinórvér transzplantációra. Ezt az ellenállást azonban csökkentette az első köldökzsinórvér graft sikeres alkalmazása 1988-ban. Valójában hematológiai szempontból nem volt ez olyan elképzelhetetlen eljárás, hiszen a csontvelő sejtösszetételét addigra már jól ismerték, és ez nagyon hasonló a köldökzsinórvér sejtösszetételéhez. Sajnálatos módon a hematológia ezzel a lendülettel ki is sajátította magának a köldökzsinórvérrel kapcsolatos kutatásokat, ami a regeneratív medicinában való felhasználást hosszú időre visszavetette.
A köldökzsinórvér gyűjtése különleges jelentőséggel bír. Szerencsére a hematológiai felhasználáson túl egyre inkább előtérbe kerül a regeneratív célú felhasználás, mely egyre nagyobb figyelmet fordít a köldökzsinór szöveti állományában nagy mennyiségben előforduló mesenchymalis őssejtek felé. Elsőként az OBGYN csoport laboratóriumában ismerték fel az őssejtek különleges fejlődési sajátságait. Szintén itt sikerült először őssejtet differenciálni máj-, ideg-, hasnyálmirigy- és egyéb testi sejtté (2000). Ezek a sejtvonalak egyrészt gyógyszerkísérletekhez hasznosak, másrészt alkalmazták már őket klinikai kísérletekben, ahol sikeresen szerepeltek újszülöttek hypoxia okozta sérüléseinek és májkárosodásának gyógyításában. Ez a tény semmiképp sem elhanyagolható, hiszen ma közel 500 millió Hepatitis B vagy C fertőzöttet tartanak nyilván. A szemsebészet terén is jól szerepeltek az őssejtek, ahol retinasérülések helyrehozása volt a cél. A fejlődő országokban nagy számban születnek gyermekek a nyúlajaknak nevezett fejlődési rendellenességgel. Ennek helyreállításánál a mesenchymalis őssejtek szintén bizonyítottan jól használhatók. Az eredmények tükrében számos klinikai kísérlet indult mesenchymalis őssejtekkel olyan problémák kezelésére, mint például a hallásvesztés, szív- és érrendszeri károsodások, diabetes, ízületi gyulladások, metabolikus szindrómák… Az iménti eljárások mind autológ felhasználási módok, ezzel is bizonyítva, hogy a korábbi nézettel ellentétben nemcsak allogén felhasználásra van lehetőség az őssejtek esetében. Sajnos ez a korábbi téves elképzelés életeket is követelt. Ez ma már elkerülhető, így, ha megkérdezik, hogy hasznos-e tároltatni köldökzsinórvér és/vagy mesenchymalis őssejt mintát, a válasz egyértelmű: IGEN!
Az őssejtbankok megbízhatóságáról azonban kulcsfontosságú meggyőződni, mielőtt választanánk közülük. Manapság a kellő tőke birtokában könnyűszerrel alapíthat bárki laboratóriumot. Számos ilyen laboratórium később nyilvánvaló hazugságokkal vezeti félre vevőit gyors meggazdagodás reményében. Másrészt a nem megfelelően ellenőrzött laboratóriumok gyakran dolgoznak olcsó, és rossz eljárásokkal, amelyekkel tönkreteszik a mintát.
Összefoglalásképp elmondható, hogy mind a regeneratív medicina őssejt-felhasználásának, mind az allogén és autológ köldökzsinórvér transzplantációnak csodálatos jövő jósolható. Ezért fontos, hogy ne engedjük magunkat rábeszélni egy olyan felbecsülhetetlen értékű minta megsemmisítésére, mint a köldökzsinórvér minta. Bízzuk inkább ezeket jól ellenőrzött, megbízható őssejtbankok szakembereire. Remélhetőleg ez a nézet elterjed a fejlődő országokban is. Így az őssejtterápia nemsokára elérhetővé válik a Föld összes országában.
 
Colin McGuckin-nak a Lyoni Őssejtterápiás Kutatóintézet igazgatójának a 28. ESHRE (European Society of Human Reproduction and Embryology) konferencián elhangzott előadásának összefoglalója

Van-e különbség a köldökzsinórvérből és felnőtt szervezetből nyerhető őssejtek regeneratív potenciálja között?

A köldökzsinórvér eredetű őssejtek számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, ezért bár őssejtekhez később is juthatunk (például zsír, csontvelő, bőr), még mindig különlegesen előnyös helyzetben vannak. Ezek az őssejtek még nagyon fiatalok, nem érte őket sem külső hatás okozta károsodás, sem pedig genetikai információ tartalmuk nem „öregedett el” az ismételt osztódások és a szaporodás folyamatában. Ezek az előnyös tulajdonságok tehát a későbbiekben, az úgynevezett szomatikus sejtekből kinyert, illetve előállított sejtekre nem igazak. Mindemellett a köldökzsinórvér és sejtjei nagy mennyiségben tartalmaznak szabályzó- és irányítóképességekkel rendelkező sejteket, melyek az őssejtek működését és integrációját javítják.
A CD34+ hematopoietikus őssejtek regeneratív potenciáljában meghatározó szerepe van a sejtek osztódási képességének és az azt hosszútávon biztosító telomernek is1, 2.
A telomer egy olyan a DNS-ünket felépítő ismétlődő nukleotid szakasz, amely a kromoszómáinkat alkotó DNS-szál két végén található, védi DNS-ünket a sejtosztódás során. A sejtosztódás során azonban a DNS -ünk nem tökéletesen kettőződik meg, mindig egy kicsit rövidebb lesz. Eleinte ez a rövidülés csak a telomert érinti, azonban idővel ez a rövidülés már a fontos DNS részeket is eléri, ekkor a sejt nem osztódik tovább, sőt el is pusztulhat. Gyakorlatilag a telomerünk a biológiai óránk is, hiszen minél hosszabb a telomer szakasz, annál több osztódásra képes a sejt anélkül, hogy a DNS-e sérülne. A sejtjeinket újratermelő őssejtekben és az ivarsejtjeinkben aktív formában létezik egy telomeráz nevezetű enzim, amely a sejtosztódást követően újra és újra kiegészíti a megrövidült telomer szakaszt.
Szervezetünk sejtjeinek nagy része úgynevezett terminálisan differenciált állapotban van, amely során nem vagy csak kevés, meghatározott számú osztódásra képes; ugyanis ezen sejtjeinkben a telomer hossza rövidebb, mint az őssejtjeinkben2-5. Ez azonban nem jelenti azt, hogy őssejtjeink korlátlan osztódásra lennének képesek, mert ha lassabban is, de az ő telomerjük is csökken2-4, 6-8 és mindezek mellett a telomer hossza genetikailag kódolt is9, 10.
A CD34+ hematopoietikus őssejtjeink legfontosabb feladata a vér alakos elemeinek a pótlása, amely több millió sejt újratermelődését jelenti naponta10-13. Transzplantációra alkalmas CD34+ őssejtek megtalálhatóak a köldökzsinór vérben, mobilizált perifériás vérben és a csontvelőben is14. A felnőtt szervezetben található hematopoietikus őssejtek öregebbek, mint a köldökzsinór vérben lévő őssejtek, telomerjük is rövidebb a sok korábbi osztódás következtében8, 10. A telomer hosszának csökkenése normális folyamat, a vérünkben található sejtekben életünk első évében ez a folyamat kifejezetten gyors, mely lelassul 50-60 éves korunkig, hogy azt követően ismét nagy sebességgel menjen végbe3, 10, 15, 16. Számos hematopoietikus betegségnél találtak összefüggést a rövidebb telomer és a betegség kialakulása között10, 15, 17-20,
A köldökzsinórban lévő CD34+ sejtek mennyisége limitált, így annak allogén transzplantációra való felhasználása is, azonban kísérletek bizonyították, hogy laboratóriumi körülmények között ezek a sejtek felszaporíthatóak így alkalmasak lehetnek felnőttek transzplantációjára is. A köldökzsinór vér eredetű CD34+ őssejtekben a telomer hossza kisebb mértékben csökkent ezekben a kísérletekben, mint a csontvelő, vagy a mobilizált perifériás vér esetében14. Különösen fontos, hogy köldökzsinórvér transzplantáció esetében a transzplantáció után keletkező sejtekben hosszabb volt a telomer hossza, mint csontvelő vagy mobilizált perifériás vér esetén21, 22.
 

Referenciák

1. Morrison SJ, Prowse KR, Ho P, et al. Telomerase activity in hematopoietic cells is associated with self-renewal potential. Immunity. 1996;5:207-216.

Akik minket választottak

slideDr. Fábián Istvánszülész-nőgyógyász
slideDr. Tömösvári Zoltánszülész-nőgyógyász
slideEdvin Martonhegedűművész
slideSzakál-Szűcs Miklósműsorvezető
slideMohamed AidaEurópa-bajnok tőrvívó
slideDr. Kolos Jánosszülész-nőgyógyász
slideDr. Kovács Róbertszülész-nőgyógyász
slideDr. Tóth Zoltánszülész-nőgyógyász
slideDr. Vadász Péterszülész-nőgyógyász
slideKozák Danutatizenegyszeres világ-, ötszörös olimpiai bajnok kajakos
slideDr. Bokor Andrásszülész-nőgyógyász
slideDr. Stummer Jánosszülész-nőgyógyász
slideLéberné Veraszülészeti- nőgyógyászati asszisztens
slideSándor Orsiműsorvezető
slideDr. Busznyák Csabaszülész- nőgyógyász szakorvos
slideDr. Kardos Gáborszülész-nőgyógyász
slideHegyi-Benke Évavédőnő